Oktatott tantárgyak

Az Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola által meghirdetett tantárgyak leírása

A doktori iskola a szervezett képzésében résztvevő nappali és levelező hallgatói számára a további következő tantárgyakat hirdeti meg, amelyből a hallgatók a kutatási témájuknak, és a megszerzendő krediteknek megfelelően vesznek fel tantárgyakat a tanulmányi képzés három éve alatt. A választható tantárgyak körébe a hallgatók felvehetik továbbá a más témacsoportok által meghirdetett tantárgyakat.  Ezen kívül olyan,  a hallgató  egyedi  kutatási  munkájához illeszkedő, más doktori iskolák által meghirdetett, és meghívottjai által kidolgozott egyedi tantárgyakat is, amennyiben azok szervesen illeszkednek a hallgató kutatási munkájához.

Az Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola által meghirdetett kötelező és kötelezően választandó tantárgyak leírása

Kutatásmódszertan

I. év. 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Khademi – Vidra Anikó, PhD., egyetemi docens (SZIE – GTK – RGVI)

A tantárgy keretében a hallgatók a társadalomtudományi kutatások módszertanával ismerkednek meg. A kurzus célja-számos gyakorlati példa és a résztvevő hallgatók kutatási tapasztalatai kapcsán – bemutatni a doktori értekezés elkészítésének formai, módszertani szabályait elsősorban a strukturált érdeklődés mentén szerveződő elméletalkotáson (kutatási kérdések, hipotézisek megfogalmazása), operacionalizáláson, mintavételi eljárásokon stb. keresztül. A tanegység bevezető, alapozó tárgyként elsősorban a kutatási témák lehatárolásában, a strukturált kutatási irányvonal megragadásában, a szakirodalmi háttér feldolgozásának metodikájában illetve az empirikus adatgyűjtés módszerei közül az interjúkészítés és elemzés témakörében kíván segítséget nyújtani a hallgatóságnak.

Regionális gazdaságtan és regionális folyamatok

I. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr Káposzta József CSc., egyetemi docens (SZIE)

A tantárgy célja(i): A regionális gazdaságtan és regionális folyamatok tantárgy felkészíti a hallgatókat arra, hogy a térbeli folyamatok emelt szintű közgazdaságtani összefüggéseit, elméleteit és modelljeit ismerjék és alkalmazzák. Főbb témák: Az emelt szintű regionális gazdaságtan alkotó elemei, vizsgálati területe és alapvető elméleti  irányzatai.  Föld – és  területhasználat:  Thünen  modelljének  általánosítása  napjainkra.  A gazdasági egységek telephelyválasztásának új elméleti megközelítései: Scott és Storper modelljei. Térbeli   piacszerkezetek:   térbeli   monopólium,   duopólium,   térbeli   árdiszkrimináció.   Lösch   és Christaller elméletei és a központi helyek rendszere. A lokális extern hatások, térbeli tranzakciós költségek értelmezése: agglomerációs gazdaságok, a marshall-i iparági körzetek, regionális klaszterek. Városgazdaságtan  alapelemei,  monocentrikus  városmodell,  szomszédsági  hatások,  a  közelség  és tudástúlcsordulás modellezése. A településhálózat rendszerei, a városi agglomerációk, az urbanizációs és lokalizációs előnyök vizsgálata. A regionális gazdasági növekedés tényezői, a neoklasszikus regionális  növekedési  modellek.  Postkeynes-i  növekedési  modellek,  kumulatív  okság  elméletei, gazdasági bázismodell, regionális multiplikátorhatások és modellezésük. Új gazdasági földrajz: Krugman és követői térelméletének alapjai. (Fujita, Thisse, agglomerációs irányzatok) Az előadás – sorozat annak a mechanizmusnak feltárásával is foglalkozik, mely a modern gazdasági fejlődés során újra meg újra társadalmi-területi egyenlőtlenségeket hoz létre.  Kiindulópontja szerint a területi különbségek természetesek, mivel a fejlődés – természeti, földrajzi, geopolitikai, gazdasági, munkaerő-minőségi stb. – erőforrásai térségenként különbözőek.   Az európai hagyományokban gyökerező társadalmi szolidaritás megkívánja a súlyos hátrányt jelentő, diszkriminatív  különbségek mérséklését, ennek érdekében nem-piaci, állami-kormányzati beavatkozásokat.

Terület- és vidékfejlesztés irányzatai

II. év 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Tóth Tamás PhD., egyetemi docens (SZIE)

A tantárgy elsődleges célja, hogy bevezesse a hallgatókat a terület- és vidékfejlesztés fogalmi rendszerébe.  A  kurzus  keretében  a  hallgatók  megismerik  a  terület-  és  vidékfejlesztési  politikák lényegét, fejlődését, fő összefüggéseit és hazai adaptálásának eddigi eredményeit, jövőbeni feladatait. Az EU vidékpolitikai alapelvek (partnerség, szubszidiaritás, fenntarthatóság stb.) megértetésén és helyes értelmezésén túl a kurzus célja a térségi tervezés rendszerének megismertetése, a különféle szintű (transznacionális, országos, multiregionális, regionális, megyei, kistérségi, városi) területfejlesztési stratégiák (koncepciók, tervek) kidolgozási módszertanának és elméleti hátterének áttekintése, az ezekre épülő programozási rendszerek, valamint a kapcsolódó térségi modellek elméleti hátterének áttekintése és gyakorlati alkalmazása.  A kurzuson súlyponti szerepet kap a terület- és vidékfejlesztési programok tervezési elveinek, feladatainak, eszközeinek és módszereinek ismertetése (Projekt   Ciklus   Menedzsment,   Logikai   Keret   Módszertan   stb.)   és   a   módszerek   gyakorlati alkalmazására való felkészítés.

Magyarország településrendszerének sajátosságai

I. év. 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Beluszky Pál, DSc., tudományos tanácsadó (MTA Regionális Kutatások Intézete)

A települések a területfejlesztés kitüntetett egységei. Egy-egy kistérség, táj  vagy régió helyzetét, fejlesztési lehetőségeit és céljait messzemenően meghatározza településállományának és -hálózatának milyensége (a városi lakosság aránya, megfelelő városi központok előfordulása vagy hiánya, a faluállomány  nagyságrendi  tagolódása,  szórványtelepülések  előfordulása  stb.  A tárgy keretei között áttekintést adunk a Kárpát-medence településeinek múltjáról, a településhálózat alakulását meghatározó feltételekről; a településállomány nagyságrendi tagolódásáról, a települések típusairól (városhierarchia, várostípusok, agglomerálódás-agglomerációk, falutípusok, szórványtelepülések), a szocialista éra s az 1990 utáni évek településformáló folyamatairól. A kurzus keretében tárgyaljuk, hogy a településhálózat sajátosságai milyen település- és területfejlesztési intézkedéseket tesznek indokolttá.

Gazdasági- és településtörténeti folyamatok Közép-Európában

I. év. 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Rácz Lajos, DSc., egyetemi tanár (SZTE)

Közép-Európa fogalmán történeti koronként, illetve tudományterületenként igen különböző térbeli tartalmakat értettek a kortársak, illetve a kutatók. A kurzus során elsőként Közép-Európa fogalmának változásait, átalakulásait vizsgáljuk meg. A történeti és a földrajzi keretek meghatározását követően a régió makro-regionális helyzetét, valamint finomabb struktúráját elemezzük a történeti földrajz nézőpontjából. Előbb Közép-Európa és Európa egészének viszonyát vizsgáljuk meg az újkor és a jelenkor évszázadaiban, majd pedig a Közép-Európa alapját jelentő kisebb léptékű struktúrákat tesszük vizsgálat  tárgyává.  A  kurzus  folyamán  megvizsgáljuk  a  régióképződés  demográfiai,  néprajzi, gazdasági, közigazgatási és politikai okait és mechanizmusait, illetve mindezek egymással való kölcsönhatását. Az empirikus ismeretek elsajátítása mellett a kurzus célja bizonyos kutatásmódszertani ismeretek   elsajátítása   is.   Ennek   megfelelően   a   kurzus   teljesítésének   feltétele   egy   közösen meghatározott kutatási probléma feldolgozása egy rövid (10-15 oldalas) kutatási jelentés formájában.

Marketingföldrajz

I. év 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. habil. Sikos T. Tamás DSc., egyetemi tanár (SZIE)

A tárgy a hazai településrendszer bemutatásából indul ki, annak történeti, földrajzi, morfológiai elemzésével.  A  településállomány  jellegzetességeinél  és  léptékénél  maradva,  ezek  után  számba vesszük a marketingföldrajz általános elméleti, módszertani kérdéskörét. Különös hangsúlyt fordít a kurzus a gazdasági javak és szolgáltatások iránti kereslettel és ennek kielégítésével kapcsolatban létrejövő térfolyamatokra (pl. vonzástér, területi konkurencia alakulása), valamint ennek a települések életére tett hatására. A tárgy nem csupán az elméletre, hanem annak gyakorlati alkalmazhatóságára is figyel, hiszen a hallgatók egyéni feladatban fel is használják mindazt a tudást, amit az órákon megszereztek. A kurzus keretében kiemelt figyelmet kap az optimális telephelyválasztás kérdésének vizsgálata a kereskedelemben, ill. a gazdaság más szférájában. A hallgatók önálló munka keretei között  egy település  vagy  régió  területi folyamatait elemzik.  Az oktatási tematika  felhasználja a matematikai-statisztikai analízis kínálta lehetőségeket, valamint a földrajzi információs rendszer (GIS) együttes alkalmazását.

Területfejlesztés és közigazgatás: európai modellek és magyar gyakorlat

II. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. habil. Hajdú Zoltán DSc., tudományos tanácsadó (MTA Regionális Kutatások Központja) Történetileg  a  közigazgatás  az  állam  funkcióinak  egyik  tradicionális  része,  mely  folyamatosan változott minden (helyi, területi, központi) szinten. A területi folyamatokba (védelem) való állami beavatkozás   szintén   egyidős   lényegében   az   állam   kialakulásával,   s   történetileg   permanens változásokon ment át. A modern területfejlesztés a XIX. századtól intézményesült, országonként eltérő struktúra keretében fejlődött. Mind a modern közigazgatás (angolszász, francia, német, dél-európai, kelet-európai), mind pedig a területfejlesztés területén többféle európai megoldás alakult ki, s különösen sajátos megoldások alakultak ki a két részterület egymáshoz való kapcsolódását illetően. Az  Európai  Unió  létrejötte,  majd  a  területi  politika  intézményesülése  egyfajta  egységesülési folyamatot indított el, de nem vált a mindenkori tagállamok területfejlesztési politikája és gyakorlata teljesen homogénné. A közigazgatás – szemben a területfejlesztéssel – nem vált a közösségi politika és tevékenység szerves részévé, az Európai Közigazgatási Tér formálódása megindult, mert a tagállamok közötti kapcsolatok intenzitása ezt szinte folyamatosan sürgeti. A magyar közigazgatás fejlődése, a közigazgatás területi struktúrájának alakulása, az állami beavatkozás   történeti   formálódása   részletes   taglalásra   kerül.   A   magyar   közigazgatásban   és területfejlesztésben kezdetben az egyedi, nemzeti sajátosságok voltak erősek, de 1948 előtt az osztrák, valamint  a  német,  1949-1989  között  a  szovjet  hatás  erősen  érződött.  1990  után  szükségszerűen megerősödött az EU hatása.

A humánökologia regionális vonatkozásai

II. év 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Rácz Lajos DSc., egyetemi tanár (SZTE)

A humánökológiai az emberi társadalom és a természeti környezet együttélését vizsgálja a történeti korokban. A kurzus oktatási anyaga három tematikai egységre tagolódik. Elsőként a humán ökológia kialakulását és multi-diszciplináris fogalmi rendszerét vizsgáljuk meg. Második lépésben az emberiség három   nagy   történeti   korszakában   vizsgáljuk   meg   a   humán   ökoszisztémák   működését:   a mezőgazdaság kialakulását megelőző korszakban, a tradicionális társadalmak korában, végül pedig az ipari forradalmat követő évszázadokban. Mindhárom történeti korszakban az ember-természeti környezet viszony a kölcsönösségen alapult, az emberi társadalmak átformálták a természeti környezetüket,   a   környezet   öntörvényű   változásai   pedig   számos   esetben   történelemformáló tényezőknek  bizonyultak.  A  kurzus  utolsó  szakaszában  kísérletet  teszünk  az  ember-természeti környezet kapcsolatrendszer általánosítható tapasztalatainak összegzésére, a kapcsolatrendszer modellezésére.

Népesedési folyamatok

II. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. habil. L. Rédei Mária CSc., egyetemi docens (ELTE)

A népesedés folyamatai a társadalmi gazdasági változásokkal szoros összefüggésben vannak. A lakosság állományának strukturális összetétele fontos szerepet játszik a kistérség fejlődésében, annak lehetőségeit határozza meg. A tárgy keretei között áttekintést adunk arról, hogy a természetes folyamatok és a mobilitás kérdései milyen hosszútávú hatásokat okozhatnak. A globális folyamatok ismerete jelenti a helyi szabályszerűségek felismerését – avagy attól történő eltérések leírásának alapját. A demográfiai változók alkotják a leggyakrabban használt és statisztikailag gyüjtött adatbázist. Ezek felhasználása kiemelten fontossá teszi azok pontos adatgyűjtési és forrási kérdéseinek ismeretét. A hazai népesedési jellemzők területi különbségei számos regionális folyamat magyarázatát jelentik. A kurzus keretében tárgyaljuk a térségi népességelőreszámítás módszertani kérdéseit, amely a tervezés egyik keretét képezi. A népesedés folyamatainak, mérőszámainak megismerése lehetőséget teremt az ineterdiszciplináris megközelítésre.

Környezetpolitika

II. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. G. Tóth László DSc., egyetemi tanár (SZIE)

A tárgy oktatása során célunk megismertetni a globális és regionális környezetpolitika és szabályozás elveit és gyakorlatát, a környezetvédelem nemzetközi és hazai szervezetét, közgazdasági eszköztárát, a környezeti hatások vizsgálatának közgazdasági módszereit. A tárgy oktatásának célja, hogy a szakmai ismeretek birtokában képessé tegye a végzett hallgatókat bármely munkakörben arra, hogy felismerjék a környezetterhelés és a gazdálkodás folyamatos egymásra hatását, hogy nyomon kövessék a  környezetterhelés  és  a  gazdálkodás  feltételeinek  változását,  a  makrogazdasági  szabályozás alakulását, és elsajátítsák az ahhoz való alkalmazkodási és döntési készséget.

 

Kötelezően választható tantárgyak

 

A területfejlesztés infrastrukturális alapjai

II. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Tiner Tibor CSc.,főmunkatárs (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet)

A tantárgy feladata, hogy megismertesse és elsajátíttassa a hallgatóval a területfejlesztés, mint regionális tértudomány alapfogalmait, módszereit, bemutassa a területfejlesztés elméleti alapjait, a területfejlesztési  célok  egymásra  épülését  és  regionális  összefüggéseit,  hatótényezőit,  mutató-  és norma-rendszereit, a főbb területfejlesztési eljárásokat és modelleket, valamint a közép-európai és magyarországi gyakorlat sajátosságait. A hallgatónak meg kell ismernie a területfejlesztés gazdasági, társadalmi és infrastrukturális feltételeit, az e téren végrehajtandó beruházások indikátorait, rövid és hosszú távú befolyásoló tényezőit. Meg kell ismernie az egymástól eltérő távú területfejlesztési stratégiák  gazdasági  szerepét,  a  különböző  gazdasági  ágazatok  fejlődésének  hatását  a területfejlesztésre, az ezekre kidolgozott elméleti modelleket és gyakorlati alkalmazhatóságukat. El kell sajátítania    az    Európai    Unióban    alkalmazott    területfejlesztési    gyakorlat    lényegi    vonásait, finanszírozásának mechanizmusát, szerkezeti és szervezeti rendszerének működési jellemzőit, különös tekintettel az Unió 2004-es bővülésére. A kurzus egyaránt nyújt elméleti és gyakorlati ismereteket.

Közép-Európa településrendszere

I. év. 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Nagyné Molnár Melinda, PhD., egyetemi docens (SZIE)

Az EU területfejlesztési gyakorlatában egyre fontosabb szerepet kapnak a települések. A település egyben a helyi társadalmak kerete, a közigazgatás alapegysége, a civil szerveződések leggyakoribb terepe s a gazdaság telephelyei is a településekhez kötődnek. Közép-Európa településhálózatának több közös vonása is van: számottevő középkori előzménye után viszonylag későn kapcsolódtak be a kapitalista jellegű városfejlődésbe, késve jelentkeztek az egyes urbanizációs ciklusok, a „szocialista korszakban” városképük is hasonló elemekkel gyarapodott.

Tervezés a területfejlesztésben

II. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Péti Márton PhD., VÁTI főmunkatárs

A területfejlesztés és az átfogóbb területi tervezés a regionális tudomány alkalmazásának fő területe.

Manapság e témakör jelentősége együtt nő a rendszerszerű közösségi tervezési paradigma térhódításával,   melynek   haladó   példáit   a   nemzetközi   szervezetek,   köztük   az   Európai   Unió tevékenysége adja. A területi tervezés, mint társadalmi folyamat, egyik alapvető funkciója a területi kutatások, elemzések, vizsgálatok eredményeinek rendszerszerű beépítése a gyakorlati döntéshozatali folyamatokba.

A tantárgy a területfejlesztést a területi tervezés és a közösségi tervezés tágabb kontextusába ágyazottan, tervezéselméleti alapokról kiindulva és módszertani ismeretekkel megerősítve kívánja bemutatni. Külön foglalkozik a szakterület regionális tudományi és menedzsmenttudományi alapjaival is.  Cél a közösségi tervezés elméletének, szemléletének, a területi tervek és szabályozások funkciójának és végrehajtási folyamatainak megismertetése. Kiterjed a közösségi és területi tervezési paradigmák ismertetésére; a stratégiai tervezési rendszer folyamataira, szintjeire, ciklusaira, módszereire; a tervfajták és az egyes területi szintek terveinek bemutatására; a területhasználati tervek, tájtervek,   ágazati   tervek   ismertetésére;   a   tervezési   rendszerek   összefüggéseire,   a   tervek végrehajtásának  eljárásaira.  A  téma  keretében  hangsúlyt  kell  fektetni  az  elméleti  módszertan gyakorlati érvényesülésének bemutatására is, hazai és külföldi körülmények között. Így bemutatásra kerülnek a helyzetelemzési, helyzetértékelési, stratégiaalkotási, programozási, monitoring és értékelési folyamatok és eszközök, valamint a korszerű tervezéskísérő eljárások (stratégiai környezeti vizsgálat, területi hatásértékelés, fenntarthatósági értékelés, társadalmi hatásvizsgálat), a kapcsolódó térség- és projektmenedzsment, területrendezés és tájtervezés.

Regionális elemzések módszerei

I. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. habil. Sikos T. Tamás DSc., egyetemi tanár (SZIE)

A  tantárgy  képzési  célja  a  térségek,  régiók  gazdasági  elemzésére,  a  regionális  különbségek vizsgálatára irányuló módszerek megismertetése, bemutatása, és azok gyakorlati alkalmazása. A hallgatók áttekintést kapnak a földrajzi elemzések alapját adó adatstruktúrák kialakításának technikáiról,   a   regionális   modellezés   módszereiről,   a   területi   egyenlőtlenségek   vizsgálatával kapcsolatos   egyenlőtlenségi   mutatók   alkalmazásáról   és   problematikájáról.   Az   oktatás   során alkalmazott példák között szerepelnek a népesség, a települések, a gazdaság és a közlekedés földrajzi problémájával foglalkozó témakörök, térbeli pontalakzatok vizsgálata. Az egymásra épülő, egymással  összefüggő sokféle regionális elemzési módszer ismertetésekor fontos szerepet kapnak az alkalmazás konkrét lehetőségei. Az oktatás során bemutatásra kerül a térszerkezeti elemzésekhez szükséges GIS technológia (informatikai eszközök és néhány, erre a célra kidolgozott szoftver), melynek alkalmazásával és a tanult területi statisztikai módszerekkel az adott régió különböző szempontoknak megfelelő vizsgálatát végezhetik el a hallgatók. Olyan szemlélet kialakítása a célunk, mellyel a regionális problémákat a tanult statisztikai területi elemző módszerek és eszközök birtokában, kellő szakértelemmel tudják majd kezelni a hallgatók.

Terület- és vidékfejlesztési intézményrendszerek az EU-ban és Magyarországon

II. év 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Káposzta József CSc., egyetemi docens (SZIE)

A tantárgy bevezetőjében a hallgatók megismerkednek az intézményi elméletekkel és azok nemzetközi irodalmi  áttekintésével.  Az  elméleti  megalapozás  mellett  alapvető  cél  a  főbb  Európai  Uniós intézmények szerepének, szervezetének, működésének készség szintű megismertetése, valamint az intézményrendszer felépítése, az egyes intézmények közötti kapcsolatok. Az előadások ismertetik az EU döntéshozatali rendszerét. Kiemelt szerepet kapnak a Közös Agrár- és vidékfejlesztési Politika működése, valamint a bővítés hatása a nemzeti intézményekre. A tárgy további célja, hogy bemutassa a terület- és vidékfejlesztés elmélettörténetét, a mai területi gazdaságfejlesztésben előforduló elméletek értékelését, áttekintse a modern regionális fejlesztés megközelítéseit, eszközeit és gyakorlati alkalmazhatóságuk feltételeinek tisztázását. A tárgy legfőbb célja a terület- és vidékfejlesztési problémák megoldására szolgáló képesség kialakításán, az intézményrendszer áttekintésén keresztül a terület- és vidékfejlesztési, tervezési alapismeretek elsajátítása. Ezen oktatott témakörök elősegíthetik a   hallgatók   számára   a   gazdasági   döntések   területi-   és   vidékfejlesztési   komponenseinek hasznosításában való képességek kialakítását.

Agrárpolitika

II. év. 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. habil. Romány Pál DSc., professzor emeritus (SZIE)

A  gazdaságpolitika  és  az  agrárpolitika  viszonya.  Az  agrárpolitika  célrendszerének  prioritásai.  A mezőgazdasági termelés szabályozó rendszere. Az agrárpiaci rendtartás. Az agrárfejlődésünkre ható agrápolitika célkitűzései és eredményei. A mezőgazdaság gazdasági rendszerének változásában jelentkező szerepe. A szabályozórendszer formái és eszközei. Árrendszer. Árpolitika. Adórendszer és állami támogatási formák. A nagy és kisüzemi termelés eredményességének feltételrendszere.

A nemzetközi gazdasági integráció, a globalizáció hatása az agrárpolitika alakulására. A Közösségi Agrárpolitika  (KAP)  kialakítása,  célkitűzései  és  alapelvei,  kapcsolata  egyéb  szakpolitikákkal.  A nemzeti  agrárpolitika  sajátosságai.  A  múltbéli  agrárpolitikai  gyakorlat  és  máig  tartó  hatásai.  A megújuló társadalmi-gazdasági viszonyok és az agrárpolitika változásai. A KAP és a nemzeti agrárpolitika viszonyrendszere. Az agrárgazdaság működésének célrendszere. A termelőerők legfontosabb elemeinek vizsgálata agrárpolitikai aspektusból. A termőföld tulajdonviszonyainak alakulása; a vállalati vállalkozási struktúra, mint a versenyképesség megalapozója; a munkaerő felhasználás és a mezőgazdaság népesség eltartó képessége; az eszközigényesség és hatékonysági összefüggései. A hazai és nemzetközi agrárpiacok agrárpolitikai megítélése. Az agrárpolitika eszközrendszere, költségvetési kapcsolatok, támogatási rendszerek.

Település és térségmarketing

II. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Nagyné Molnár Melinda PhD., egyetemi docens (SZIE)

A gyakorlati jellegű tárgy oktatásának célja a hallgató megismertetése a régió- és településmarketing tevékenység szakmai szempontból megalapozott műveléséhez nélkülözhetetlen földrajzi és regionális alapismeretekkel, egy konkrét mintaterületre (Tatabányára és kistérségére) speciális szoftver alkalmazásával kidolgozott, CD-alapú felsőoktatási tananyag felhasználásával. A hallgató megismertetése a kiválasztott régió földrajzi fekvésének, természetföldrajzi adottságainak, természeti erőforrásainak, történeti fejlődésének, demográfiai sajátosságainak, gazdaságszerkezetének, infrastrukturális viszonyainak, oktatási, egészségügyi, kulturális stb. jellemzőivel, területhasznosításának alapvonásaival és marketing-szempontú értékelésével. A hatékony régiómarketing megvalósításában kiemelten fontos szerepet játszó időbeni folyamatok bemutatása és elemzése a régió- és településfejlesztést befolyásoló tényezőcsoportok szempontjából. A különböző tényezőcsoportok egymásra hatásának értékelése és hosszú távon várható következményei. A tárgyat felvevő  hallgatónak  tisztában  kell  lennie  egy  adott  település  vagy  régió  fejlődését  befolyásoló gazdasági környezet alapvonásaival, és változásának tendenciáival, a regionális fejlődésre döntően ható globális és regionális tényezők folyamatos átértékelődéséből adódó következményekkel és az ezekre adandó helyes válasz kiválasztási feltételeivel. A kurzus elsősorban elméletileg megalapozott gyakorlati ismereteket ad.

A társadalmi folyamatok térbeli összefüggései

II. év 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Kovács Katalin CSc., főmunkatárs (MTA Regionális Kutatások Központja)

A tárgy a regionalitás szociológiai aspektusaival foglalkozik a rendszerváltozást közvetlenül megelőző és az azt követő térbeli társadalmi folyamatok elemzésével. Célja az, hogy megismertesse a tárgy hallgatóit  az  egyes  településkategóriák  és  az  eltérő  gazdasági  potenciállal,  térszervező  erővel rendelkező téregységek közötti tőkemozgás és migráció szabályszerűségeivel és következményeivel. Utóbbiak között a szélső pólusok, egyrészről a közép- és felső osztályok tömörülését mutató szuburb övezetek, másrészről a szegénység sok esetben etnikai színezetű koncentrációját mutató perifériák bemutatására kerül sor. A tárgy hangsúlyt fektet azoknak a térségek közötti és  térségeken belüli feszültségeknek az elemzésére, amelyek hátterében a megélhetési lehetőségek között fennálló tartós eltérések, szegregációs jelenségek állnak.

E-goverment

II. év 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Tózsa István CSc., főiskolai tanár (Corvinus Egyetem)

A tantárgy célja az elektonikus közigazgatás működésének megismertetése. Ehhez a hallgatóknak meg kell ismerkedniük a helyi igazgatás regionális aspektusaival, valamint az információ  – kommunikációs technológia és az elektronikus infrastruktúra mindazon módszereivel, amelyek a közigazgatásban is alkalmazhatóak.

Az elektronikus közigazgatás terjedése egy új, tudásra épülő társadalomban, az ún. információs társadalomban   történik.   A   hallgatóknak   ismereteket   kell   szerezniük,   hogy   az   információs társadalomban külföldön hogyan alakul át a közigazgatás, s a magyar gyakorlat ezt hogyan próbálja követni a jogi és a műszaki infrastruktúra fejlesztése során. Hogyan érinti a modernizáció a közigazgatásban dolgozókat, milyen olyan jelenségekkel találkozhatunk melyek már a megvalósuló elektronikus közigazgatás előszeleinek minősülnek, vagy melyek azok a felhasználói területek, amiket már  most  lehet  és  kell  alkalmazni.  A  hallgatóknak  meg  kell  ismerniük,  hogy  az  információ- technológia közigazgatási penetrációjával kapcsolatban milyen társadalmi igények, milyen szakmai kihívások, milyen módszertani lehetőségek és eszközök jelentkeznek a központi és a helyi (települési és – elsősorban – területi) igazgatás kompetenciájában.

Az Internet mellett a mobiltelefon és a digitális interaktív televízió által biztosított igazgatási megoldások külföldi és hazai példái azok, amelyek a tantárgyat rendkívül érdekessé teszik. A mai, átalakulásban lévő, modernizálódó közigazgatásban az ilyen ismeretekkel rendelkező fiatalok előtt széles lehetőség nyílik nem csak itthon, hanem az Unióban is.

Társadalmi és területi egyenlőtlenségek az egészségügyben

II. év 1. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. habil. Orosz Éva DSc., egyetemi tanár (ELTE)

Az egészségügyi rendszer egyenlőtlenségei sokdimenziós jelenséget alkotnak, amelynek fő összetevői: az egészségi állapot társadalmi és területi egyenlőtlenségei és a szűkebben értelmezett egészségügyi rendszer egyenlőtlenségei, azaz: a forrásteremtés egyenlőtlenségei;   a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások  és  kapacitások  területi  egyenlőtlenségei;  valamint  a  szolgáltatások  igénybevételének társadalmi-területi  egyenlőtlenségei.  A  kurzus  keretében  a  hallgatók  megvitatják  ezen egyenlőtlenségek fő okaira vonatkozó különböző elméleti megközelítéseket és néhány fontos nemzetközi és hazai empirikus kutatást.

A 80-90-es évtizedben a halálozás társadalmi egyenlőtlenségeinek növekedése következett be számos Nyugat-Európai országban, ami az Európai Unió egészségpolitikájában is előtérbe állította az egészségügy  egyenlőtlenségeinek  problémakörét.  A  kurzus  keretében  a  hallgatók  megvitatják  az egészségpolitika és a társadalompolitika lehetséges szerepére, eszközrendszerére vonatkozó különböző nézeteket, nemzetközi és hazai tapasztalatokat. A kurzus keretében fontos szerepet kap az egészségügy egyenlőtlenségeinek mérésére, nemzetközi összehasonlítására vonatkozó módszerek tárgyalása is.

Az    egészségügyi  rendszerek  értékelésének,  az  egészségpolitikák  célrendszerének  csak  az  egyik összetevője az egyenlőtlenségek csökkentése. Ezért a kurzus tárgyalja más célokkal (hatékonyság, finanszírozhatóság) való összefüggésüket is.

Turisztikai tér

II. év 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó:  Dr.  habil.  Michalkó  Gábor  DSc.,  tudományos  tanácsadó     (MTA  Földrajztudományi Kutatóintézet)

Napjaink társadalmi-gazdasági folyamataiban a turizmus kitüntetett szerepet játszik. A Föld népességének közel egytizede rendszeres résztvevője a turizmus nemzetközi áramlásainak. A turizmus – mint térreleváns jelenség – megértését jelentősen elősegítheti a célterületek sajátosságainak, a róluk való gondolkodás szerveződésének ismerete. A kurzus során a turizmus célterületeinek földrajzi aspektusú megközelítésével kívánunk hozzájárulni az utazási döntés és a turisztikai magatartás térspecifikus jellemzőinek a feltárásához, ennek érdekében a turizmus korszerű, tértudományi értelmezésére helyezzük a hangsúlyt. A tér és a turizmus szimbiózisát olyan témák tárgyalásának felvállalásával kívánjuk bemutatni, amelyek nemcsak a geográfia, hanem a turizmussal foglalkozó többi tudományág fejlődését, képviselőinek együttműködését is szolgálja. A jó hely, a miliő és a niche fogalmának turizmusorientált értelmezése, a turizmus metatereinek (pl. szakrális, informális, szimbolikus tér) áttekintése vagy a turisztikai mobilitás tényezőinek (pl. idő, irány, távolság) vizsgálata egyaránt a kurzus feladatai közé tartozik.

Regionális és helyi gazdaságfejlesztés

II. év 2. félév 30 óra 5 kredit

Előadó: Dr. Nagy Henrietta PhD, egyetemi docens (SZIE)

A tárgy oktatásának célja a nagyobb szubnacionális területi egységek, régiók gazdaságfejlesztéséhez szükséges  elméleti  alapok,  fontosabb  irányzatok  és  nemzetközi  tapasztalatok  megismertetése  a hallgatókkal. A régiók gazdaságfejlesztése lényegében versenyképességük javítása alulról-szerveződő (bottom-up) módon, amely stratégiák kidolgozása és végrehajtása elsősorban klaszteralapú fejlesztéseket igényel.

Főbb témák: A regionális gazdaságfejlesztés főbb irányzatai. A területi, regionális verseny értelmezése és a versenyképesség eltérő elméleti háttere. Az országok, régiók versenyképességének nemzetközi felfogásai. A regionális versenyképesség értelmezése az EU-ban. A regionális gazdaságfejlesztés, mint a   régiók   versenyképességének   javítása.   Az   alulról-szerveződő   regionális   gazdaságfejlesztés értelmezése, szereplői. A regionális versenyképesség fogalma, alaptényezői, a „piramis-modell”. A Porter-féle rombuszmodell (globális vállalatok versenyelőnyei, értéklánc-rendszer, determinánsok), mint a regionális klaszterek rendszerező sablonja. A klaszterek jellemzői, típusai, nemzetközi és hazai példák. Gazdasági bázismodell, mint a klaszteralapú gazdaságpolitika és –fejlesztés alaplogikája. Regionális gazdaságfejlesztési stratégiák és menedzselésük elmaradott régiókban. Regionális gazdaságfejlesztési stratégiák és menedzselésük szerkezet-átalakítási régiókban. Regionális gazdaságfejlesztési stratégiák és menedzselésük tudásteremtő régiókban.

Political Geography of the New Europe

II. év 1. félév 30 óra 4 kredit

Előadó: Prof. Dr. Doris Wastl-Walter

Political Geography is a wide research field and deals with topics including territoriality, borders, nationalism,  elections,  state  institutions,  citizenship,  resistance,  social  movements,  ecology  and focuses on political practices of global to local actors, on power distribution and manifestation, on inclusion and exclusion as well as different scales of interaction. Whereas in the beginning the focus laid on nation states and their development, was the key concern in the 20th century the changing world  political  map.  Only  recently  new  research  interests  could  be  observed;  thereby  changing concepts e.g. of borders and citizenship as well as the changing numbers and interest groups/actors have been discussed.

In  the  planned  course  I  will  focus  on  Political  Geography  as  a  contested  subdiscipline  within Geography and I will discuss basic concepts such as territory, power, border, space, regionalism and scale.  The  understanding  of  concepts  has  changed  throughout  the  last  decades  based  on  new theoretical perspectives that have become relevant. Therefore I will deal with postcolonial approaches, discuss feminist perspectives and Critical Geopolitics as a more or less independent supdiscipline within this broad research field. With many references to recent and present issues on one hand I will talk about international relations thereby also discussing most urgent issues such as security, globalisation, migration and mobility and on the other focus on power stressing the different actors involved e.g. state authorities and NGOs. In this section it will be most relevant to also include issues such as governance, citizenship, inclusion and exclusion or the construction of identity in times when people seem to challenge state power. In all our discussion we will also include presently most relevant issues such as environment and pollution.

The Regional focus will be on the New Europe, regarding it as well in the global Context as with a special focus on the internal regional differences.


Szabadon választható tantárgyak

 

Változás és válságmenedzsment

Előadó: Dr. Noszkay Erzsébet, egyetemi docens (VATI)

A tantárgy célja átfogó képet adni a változás- és válságmenedzsment egyezőségeiről és eltéréseiről, továbbá  elméleti  hátteréről  és  gyakorlati  vonatkozásairól.  Ezen  belül  a  tantárgy  szól  azokról  a változásokról,  változáskésztetésekről,  amelyekre  –  adott  körülmények  között  –  a  szervezeteknek reagálniuk kell.  Továbbá ismerteti  a  változások főbb  típusait  és  a  menedzselés  során  célszerűen felhasználható módszereket. Felhívja a figyelmet arra, hogy hogyan, mikor, és milyen körülmények együtthatásaként fordul át a változás válsággá, s ez esetben hol és hogyan kell ésszerűen beavatkozni, meddig terjedhetnek a válságmenedzselés szervezetmentési lehetőségei, hol, mennyiben és miért tér el a válságmenedzselés folyamata és eszköztára a változásmenedzselésétől.

Tájtörténet- Tájanalízis

Előadó: Dr. Beluszky Pál DSc., tudományos tanácsadó (MTA Regionális Kutatások Központja)

A földterület természetes téregységei a – társadalomföldrajzi, történeti-etnikai szempontok alapján kijelölt – tájak. A legtöbb táj rendelkezik olyan markáns jellemzőkkel, melyeket a falusi térségek fejlesztésénél, de általában a területfejlesztés során figyelembe kell venni. Ezek a sajátosságok részben a táj múltjában gyökereznek, részben olyan tudati tényezőkre vezethetők vissza, melyek adatszerűen gyakorta nem is mutathatók ki (a lakosság identitás-tudata, kötődése lakóhelyéhez, munkakultúrája, tradíciói stb.). Az ország egyes természetes téregységeinek – tájainak – alapos megismerése a legtöbb, területi vonatkozásokkal rendelkező vizsgálathoz, koncepció-alkotáshoz, fejlesztéshez feltétlenül szükséges. A kurzus során az ország néhány jellegzetes tájának – Őrség, Hegyalja, alföldi tájak – megismerése során a hallgatók megismerkedhetnek a tájak életét meghatározó tényezőkkel, a tájak jellemzésére alkalmas szempontokkal, a fontosabb adatforrásokkal és vizsgálati módszerekkel.

A kurzus során egy minta-táj vizsgálatát a hallgatók végeznék. A tárgy oktatásához kellő irodalom áll rendelkezésre (Az Őrség–Vendvidék–Felső-Rába-völgy; a Nagyalföld történeti földrajza; megjelenés alatt a „Hegyalja” stb.).

Társadalomföldrajz

Előadó: Dr. habil. Szabó Lajos DSc., professzor emeritus (SZIE)

A földrajz tárgyával a társadalom oldaláról közelítve foglalkozik,  elemezve  az ember szerepét a társadalmi és gazdasági folyamatokban, részletezve a gazdasági élet legfontosabb jellemzőit és területi szerveződését.  A  társadalom,  a  gazdaság  és  az  ökológia  összefüggése  a  globális  világban  a fenntartható fejlődés kérdőjeleivel.

Tájékozódásunk fő területe: a társadalmi -gazdasági tér. Megismerjük az ember termelő tevékenységét és eltérő vonásait a Föld különböző természetföldrajzi régióiban.

Kapcsolatláncolat  található  a  népességrobbanás,  az  egészségügyi – és élelmiszerellátás,   az oktatás/kultúra  színvonala  között.  Szintetizáljuk  a  humán  és  természeti  erőforrások  társadalmi folyamatát. Ez utóbbit /mint mai aktuális/ élő problémát boncolgatjuk, különös tekintettel az infrastruktúra, az innováció, az integráció, és az információ quartener egységében. Próbálunk a "future science" tükrébe nézni és bizonyos magyarságbeli, Európabeli és az egész Földre kiterjedő/átölelő dolgokat körülhatárolni.

Az EU vidékfejlesztési politikája

Előadó: Dr. Farkas Tibor PhD., egyetemi docens (SZIE)

A doktorandusz hallgatók számára a tantárgy oktatásának fő célkitűzése az általános és integrált európai vidékfejlesztés kialakulásának és történetének, azok összefüggéseinek megismertetése. Ezen belül foglalkozik a vidékfejlesztés módszereivel és projektkészítési eszközeivel, kapcsolódik az agrár- és környezetgazdasági, valamint a regionális és egyéb politikákhoz, azok összefüggéseihez. A tárgy oktatása során kiemelten kezeljük a vidékfejlesztés gazdasági rendszerének megismerését, változásának irányait és a bővítés kritikus kérdéseit.

A turizmus erőforrásai és környezeti hatásai

Előadó: Dr. Dávid Lóránt PhD., főiskolai tanár (KRF)

A   tárgy   oktatásának   célja   hogy   megismertesse   a   hallgatókat   azokkal   az   alkotóelemekkel, jelenségekkel, melyek a turizmus komplex jelenségét, erőforrásait képezik. A tárgy bemutatja a turizmus természet-, társadalom,- gazdaság-, közlekedés-földrajzi alapjait, valamint infrastrukturális feltételrendszerét. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék ezen elemek mélyebb összefüggéseit, egymásra hatásuk mechanizmusát, és képesnek kell lenniük arra, hogy e hatások következményeit felismerjék. Ehhez a hallgatókban olyan rendszerszemléletű, multi- és transzdiszciplináris gondolkodásmód kialakítására van szükség, mellyel a turizmus jelenségét széles összefüggésében, elméleti síkon tudják vizsgálni. Az elméleti megalapozottság, a komplex gondolkodásmód kialakításának célján túl a hallgatókban ki kell alakulnia egy olyan gyakorlatorientált, környezetérzékeny szemléletmódnak, mely segítségével felismerik a természeti adottságok, a kultúra elemeinek szerepét a turisztikai kínálatban.

Marketing menedzsment

Előadó: Dr. habil. Lehota József DSc., egyetemi tanár (GTK)

A piac és a piaci magatartás mikroökonómiai alapjai, a marketingfunkció ellátásának alapvető vonatkozásai, a vállalat marketing jellemzői, a fogyasztói magatartás, a versenytársak megismerésének technikái,  a  marketing  szerepe  a  szervezeten  belül  és  a  társadalomban,  a  marketingtervezés,  a piacbefolyásolás eszközei, nemzetközi marketing menedzsment.

Többváltozós elemzések a regionális kutatásokban (leíró statisztika + SPSS)

Dr. Kovács András, főiskolai docens (EDUTUS)

A tárgy oktatásának célja azoknak a legkorszerűbb szemléletű és tartalmú, a sokváltozós és a bizonytalan adatok kölcsönös összefüggésrendszerének feltárására alkalmas ökonometriai, alkalmazott matematikai statisztikai alapismereteknek az oktatása, amelyek a szakmai diszciplinák magas szintű elméleti és gyakorlati műveléséhez, az eredményes tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlenek.

A tantárgy főbb témakörei: lineáris algebrai alapok, valószínűségi vektorváltozók és jellemzőik, a többváltozós varianciaanalízis módszerei, a többváltozós elemzések módszerei (főkomponens- és faktoranalízis, diszkriminanciaanalízis, klaszteranalízis) és a gazdasági döntések bizonytalanság esetén.

Szociális ellátó rendszerek és vidéki társadalom

Előadó: Dr. Váradi Monika Mária CSc., tudományos főmunkatárs (MTA Regionális Kutatások Központja)

A tantárgy keretében a hallgatók képet kapnak a (vidéki) szegénység történelmi formáiról, s közben megismerkedhetnek a szegénységről szóló szakmai és politikai diskurzusok alakulásával úgy, hogy a különböző (életkorhoz, élethelyzethez, nemhez, származáshoz, munkaerőpiactól való távolléthez, stb. kapcsolódó)  szegénységtípusok,  valamint  a  szociális  és  gyermekvédelmi  ellátásokban  mutatkozó összefüggések bemutatására kerül sor. A hangsúlyt a kirekesztés/befogadás (exlusion/inclusion) és az ún.  új  szegénység  problémáival  foglalkozó  külföldi  és  magyar  szakirodalom és  esettanulmányok feldolgozására,    elemzésére    helyezzük,    kitérve    a    szegénység    feminizálódásának    illetve etnicizálódásának kérdéskörére is. A szegénység kezelését és mérséklését szolgáló hazai és uniós politikák legfontosabb szakaszainak, változásainak megismerését a rendszerváltást követő magyarországi   foglalkoztatás-   és   szociálpolitika   célkitűzéseinek,   eszközeinek,   eredményeinek elemzése  követi.  A legfontosabb  kérdés,  hogy a  foglalkoztatás bővítését  célzó  ellátó rendszerek, ösztönző eszközök mennyiben (és miért nem) képesek számottevően hozzájárulni a munkanélküliség, illetve az inaktivitás mérséklődéséhez.

A GIS alkalmazásának lehetőségei

Előadó: Dr. habil. Sikos T. Tamás DSc., egyetemi tanár (SZIE)

A tantárgy alapvető célja a hallgatókkal megismertetni a térinformatika alkalmazásának lehetőségeit a regionális vizsgálatokban. A tantárgy tematikájában épít az MSc. program keretében elsajátított térinformatikai alapismeretekre. A hallgatók a kurzus keretei között átfogó képet kapnak a térinformatika területi alkalmazásának lehetőségeiről (az önkormányzati munkában ill. az üzleti földrajz különböző területein.)

A félév során a hallgatók önálló kutatásaik keretében alkalmazzák a térinformatikát. Az oktatási tematika módszertani eszközrendszere magában foglalja a matematikai-statisztikai analízis kínálta lehetőséget, továbbá a földrajzi információs rendszer (GIS) együttes alkalmazását. A kurzus keretében külön figyelmet szentelünk a településhálózatot formáló folyamatok vizsgálatára. A tananyag ismertetése során esettanulmányok keretében érintjük: természeti környezet, demográfia, foglalkozási szerkezet, lakás- és közműellátottság, ingatlan forgalom, pénz- és biztosításügy, közlekedés, hírközlés, oktatás, közművelődés, egészségügy, kereskedelem, vendégforgalom, környezetvédelem, területhasznosítás, a város szerkezete szakterületek főbb kérdéseit.

Logisztikai folyamatok

Dr. Benkő János CSc., egyetemi tanár (SZIE)

A tantárgy célja a felesleges mozgások és várakozások kiküszöbölésére, a készletek, átfutási idők és költségek  csökkentésére  irányuló  tervezési  és  döntés-előkészítési  eljárások,  valamint  módszerek bemutatása. Az anyag –,  áru – és információáramlás – tervezés fontosabb fejezetei: Általános módszerek és eljárások  a  termelési  rendszerek  anyagi  folyamatainak  tervezéséhez;  logisztikai  költségek;  ellátási láncok tervezésének és szervezésének területei; a raktározási rendszerek és anyagi folyamataik tervezése; a logisztikai menedzsment speciális módszerei; döntés-előkészítő módszerek az elosztás és szállítás  területén;  az  ellátó,  termelő  és  elosztó  egységek  telepítésével  kapcsolatos  logisztikai feladatok; készletezési elmélet.

Tér - építészet

Dr. Makovényi Ferenc CSc. főiskolai tanár (SZIE)

Az építészeti térszervező erő – amely akár a falusi akár a városi térben jelenik meg – olyan kérdéseket vet fel, mint a megélt tér, a szociális tér és a virtuális tér felfogásainak értelmezése. A globalizáció olyan régi kérdéseket vizsgál újra, mint az építészet és a természet kapcsolata, az épített és természeti környezet kapcsolata, amelynek újraértelmezéséhez nélkülözhetetlen egy erős interdiszciplináris hozzáállás. A gazdaságföldrajzi megközelítés mellett a közgazdasági, településtudományi szociológiai és építészeti szempontok figyelembevételével kell ezt a feladatot újra definiálni úgy, hogy az építészeti tér fogalmát az épületcentrikus megközelítésből a településcentrikus értelmezéshez közelítjük, és a tér fogalmát ebben a tekintetben újrafogalmazzuk.

Világ mezőgazdasága

Előadó: Prof. Dr. Kozák János, CSc., egyetemi tanár (SZIE)

Alapvetően a tárgy oktatásának célja, hogy ismertesse a hallgatókkal a világ mezőgazdaságának helyét és szerepét a világgazdaság egészében. A tárgy ezen túlmenően ismerteti a világ egyes főbb régióinak agrárgazdasági  rendszerét.  A  mezőgazdasági  termelésben  bekövetkezett  növekedés  és  a  termelés világszinten komplementer jellege, valamint az ágazaton belüli munkamegosztás magas foka következtében a termelés igen jelentős része kerül kereskedelmi forgalomba, vagyis a mezőgazdaság sokkal  inkább  integrálódott  a  világgazdaságba,  mint  a  gazdaság  többi  ágazata.  A  kérdések elemzéséhez fontos megismerni az országok agrárpolitikai céljait, a szabályzás főbb területei. A mezőgazdaság fejlettségét jellemző legfőbb mutatókat, valamint a globális felmelegedésnek az ágazat termelésére gyakorolt hatásait.

Régiófejlesztési stratégiák az EU-ban

Előadó: Dr. Káposzta József CSc., egyetemi docens (SZIE)

A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerkednek a régiófejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a fejlesztési stratégiák típusaival és a stratégiakészítés módszertanával, azon belül is elsősorban az Európai Unióban alkalmazott eszköz és intézményrendszerrel. Az oktatás során a fenti képzés három nagy blokk köré szerveződik. Az első blokkban a hallgatók áttekintést kapnak a régiók szerepének  változásáról,  valamint  a  régiókialakítás  politikai,  politológiai  és  gyakorlati  kérdéseit illetően.   Ismertetésre   kerülnek   továbbá   az   Európai   Unió   által   kidolgozott   és   alkalmazott régiófejlesztési stratégiák, valamint a fejlesztési stratégiákkal kapcsolatos szakmapolitikák kialakítása és az alkalmazott politika változásai. Régiótipizálás, régió típusok. (Európai nagyrégiók, közép- és kisrégiók, speciális régiótípusok). A második blokkban a hallgatók foglalkoznak a területi stratégiakészítés elméleti alapjaival és gyakorlatával, megismerik a stratégiakészítés módszertani eszköztárát és a különféle területi szintek stratégia építésének sajátosságait, azok tartalmát. Általános képet kapnak a stratégiatervezés szemléletéről és módszereiről, valamint a stratégiákkal kapcsolatos előrejelzési lehetőségekről. Bemutatásra kerülnek a különféle stratégia műfajok sajátosságai, szerepük. A harmadik blokkban a területi stratégiák típusai, a stratégiaépítés folyamata, eszközrendszere, intézményrendszere lesz a vezérfonal. Stratégák az eltérő régió típusokra. Ismertetésre kerülnek a gazdaságfejlesztési kihívások és a régiófejlesztési stratégiák összefüggései (régiók versenyképessége, stb.). A tantárgy oktatása során olyan ismeretanyag és szemlélet kialakítására törekszünk, amelynek birtokában a hallgatók képesek a régiófejlesztési stratégiák készítésére és elemzésére, a változások nyomon követésére.

Nemzetközi és regionális fejlesztési intézmények

Előadó: Dr. Csáki György CSc., egyetemi tanár  (SZIE )

A sokoldalú (multilaterális) nemzetközi fejlesztési bankok olyan, sajátos nemzetközi jogi státusszal rendelkező bankok, melyek tulajdonosi körét nemzetközi jogi személyek, azaz: országok (országokat képviselő kormányok vagy egyéb közintézmények) és nemzetközi szervezetek alkotják. A sokoldalú fejlesztési bankok forrásaikat a pénz- és tőkepiacokról és/vagy hivatalos forrásokból (kormányzati befizetések vagy/és nemzetközi szervezetek forrásjuttatásaiból) gyűjtik, s eszközeiket olyan (nemzetközi) közcélokra fordítják, amelyeket magánforrásokból nem, vagy nem a kívánt hatékonysággal  lehet  biztosítani.  A  sokoldalú  nemzetközi  fejlesztési  bankok  a  leggyakrabban regionális hatókörűek. A sokoldalú nemzetközi fejlesztési bankoknak két modelljét különböztetjük meg:  a  valamennyi  tagország szükségleteit finanszírozó  egypólusú  modellt  és a tagországok egy meghatározott csoportját finanszírozó kétpólusú modellt (utóbbit szokás „világbanki modellnek” is nevezni) - ezek az összes tagország által rendelkezésre bocsátott forrásokból csak a kevésbé fejlett tagországokat finanszírozzák (mint a Világbank).

A legfontosabb – tárgyalandó – regionális fejlesztési intézmények az alábbiak: Az Amerika-közi Fejlesztési Bank-csoport, amely gazdaságpolitikai reformok és az állami szektor mellett magánberuházásokat is hitelez (önállóan és tárfinanszírozásban egyaránt) Az 1966 óta tevékenykedő Ázsiai Fejlesztési Bank  elsősorban a szegénység csökkentését támogatja a 63 tagországban. Az ADB évente  átlagosan  4-5  milliárd  dollár  értékű  forrást  gyűjt  –  elsősorban  kötvénykibocsátás  révén, melynek révén elsősorban hosszú távú hiteleket folyósít a tagjainak – főként infrastrukturális, energetikai, oktatási és egészségügyi programok megvalósításához. Az 55 tagországot tömörítő Iszlám Fejlesztési Bank, 1975-ös alapítása óta folyamatosan hitelez az Iszlám Konferencia szervezetéhez tartozó országoknak. Az IDB hiteleket és tőkefuttatást egyaránt biztosít a tagországok magánszektorának,  ugyanakkor  fejlesztési  támogatást  is  folyósít  az  arra  rászoruló  tagországok számára.   Az Afrikai Fejlesztési Bankcsoport 1966 óta működik, 57 afrikai ország számára biztosít pénzügyi forrásokat – a bankban további 24, európai, ázsiai és amerikai ország részes, alaptőkéje 23 milliárd dollár. Fő tevékenységi területei: hitelkihelyezés és vállalati tőkerészesedés szerzése a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából meghatározó tevékenységet folytató vállalatokban; nagyobb fejlesztési programokhoz való technikai segítség-nyújtás; az állami és a magántőke közös beruházásainak támogatása; valamint a tagállamok fejlesztési programjainak koordinálása. A Karibi Fejlesztési Bank (Caribbean Development Bank = CDB) 1970-ben kezdte meg működését. 20  regionális  tagja  mellett  öt  régión  kívüli  nagyhatalom  (Kína,  Németország,  Nagy-Britannia, Olaszország és az USA mint donor-országok) is tagja. A CDB forrásainak 40 százaléka származik a donor-országokból, 15 százalék más nemzetközi fejlesztési bankoktól (a Világbanktól és az EIB-től). A tagországok gazdaságpolitikáinak összehangolása mellett a CDB elsősorban technikai segítséget nyújt a tagországoknak.

A határ menti együttműködések területi egyenlőtlenségi dimenziói

Előadó : Dr. Borzán Anita (SZIE)

A határ menti térségek mind földrajzi helyzetük, mind társadalmi-gazdasági fejlettségük tekintetében kevés kivétellel sajátos perifériának tekinthetők az adott ország fejlett, centrális régióihoz viszonyítva. Napjaink fontos megoldandó feladatai közé tartozik a tudatosan alulfejlesztett, gyakran kritikus társadalmi és gazdasági jegyekkel, demográfiai veszteséggel, fejletlen és elzárt közlekedési infrastruktúrával rendelkező határ menti területek felzárkóztatása. A közös fejlesztést és területfejlesztést szorgalmazó együttműködések többnyire helyi szinten bontakoznak ki, tehát nem nemzeti szintűek.

A területi egyenlőtlenséggel kapcsolatos alapfogalmak, összefüggések és modellek feltárása képezi az oktatott tantárgy elsődleges célterületét. A tantárgy keretében a hallgatók a 20. század Európájában újrarajzolt határok által szétvágott, de korábban évszázadokon keresztül természetesen együttműködő egységek mai társadalmi-gazdasági helyzetértékelésének módszertanát sajátítják el. A határ egyes oldalain érintett területi egységek vizsgálatba vonásával válasz fogalmazódik meg az Európai Unió, illetve az érintett országok által kínált együttműködési lehetőségekre (politikai, kulturális, természeti, oktatási, gazdasági, turisztikai, katonai, egészségügyi stb.) is.

A rövid élelmiszer-ellátási láncok jellemzői a városi és vidéki térségekben

Előadó : Dr. Juhász Anikó, AKI, Élelmiszerlánc Elemzési Osztály

Az elmúlt évtizedek az élelmiszer ellátási láncok viszonylag gyors és drasztikus átalakulását hozták. Az élelmiszer-előállítók értékesítési lehetőségei és a velük szemben támasztott vevői elvárások átalakultak a logisztika és az információtechnológia fejlődése, valamint a globalizáció következtében. Az ellátási láncok hosszúak és bonyolultak lettek, az egymástól eltávolodó termelő és fogyasztó közötti egyre nagyobb információs aszimmetria következtében pedig megnőtt a folyamatokat szabályozó és ellenőrző állami és magán intézmények szerepe. Az így kialakult ellátási láncokban a beszállítók és a vevők kapcsolata erőteljesen megváltozott, ez az új, központosított beszerzésre épülő forma nem természetes partnere a kis és mikro-méretű élelmiszer-előállító vállalkozásoknak. A rövid élelmiszer ellátási láncok – egy több évtizedes csökkenő periódus után – reneszánszukat élik a világ fejlett államaiban és néha meglepő ellenállással élnek túl a fejlődő országokban. Mi a helyzet hazánkban? Az egyre-másra megjelenő termelői piacok, a tejes, pék, vagy éppen húsos autók, az éledező közösség támogatta mezőgazdaság (Community Supported Agriculture, CSA), a helyi termékek kialakulóban levő szubkultúrája milyen lehetőségeket rejt a magyar élelmiszertermelők és vásárlók számára? Melyek a rövid élelmiszer ellátási láncok keresleti és kínálati jellemzői? Milyen rendszer-innovációs lehetőségek kínálkoznak? Melyek a technológiai és humán feltételei a sikeres működésnek és együttműködésnek? Az európai és amerikai tudományos elemzések azt mutatják, hogy ezeknek a kérdéseknek erőteljes területi vonatkozásai vannak, az elhelyezkedés, a verseny- és vonzáskörzet az egyik legfontosabb meghatározója a rövid ellátási láncok teljesítményének. A tantárgy keretében a fenti kérdésekre keressük a választ, ehhez a nemzetközi és hazai szakirodalom, valamint a saját kutatási eredmények bemutatása után egy közös esettanulmány elkészítését tűzzük ki célul.

A válság fogyasztói

Előadó : Dr. Khademi – Vidra Anikó, SZIE

A fogyasztói, vásárlói szokások vizsgálata igen színes, izgalmas és gyorsan változó kutatási témának bizonyul. Az utóbbi évek kereskedelmi attitűdjeit elsősorban a globális gazdasági válság határozza meg, mely számos a fogyasztói viselkedésben bekövetkező változást eredményezett, és arra késztette a vásárlók többségét, hogy új referenciapontokat keressenek: gazdaságosabbá, tudatosabbá és igényesebbé tegyék vásárlói döntéseiket. Az „új típusú” vásárlói tevékenységek leírására, mérésére olyan elméletek, tipológiák próbálnak reagálni, melyek a tudatosságot, a kockázatvállalás mértékét, a vásárlói tevékenység egyszerűsödésének a trendjeit állítják a középpontba. A tanegység célkitűzése egyrészről az, hogy feltérképezze, bemutassa, szintetizálja a válság-fogyasztás legújabb trendjeit, tipológiáit, kutatásait, másrészről pedig hangsúlyozni kívánja a kereskedelmi stratégia-váltás igényét is: szükség van a meglévő üzleti modellek újragondolására és a lehetséges bizonytalan jövőhöz kapcsolódó területek fejlesztésére is.

A társadalom-és településpolitika Janus arca; a közpolitikák hatásai

Előadó : Dr. Szarvák Tibor, SZIE ABPK

A tárgy oktatása során áttekintjük az elmúlt 2 évtized társadalom-és településpolitika alakításának makro és mikrotényezőit.

Foglalkozunk az átmenet szakaszaival, a centrum/periféria; illetve a Közép-Európa problematikával, a jóléti állam lebontásának hazai mérföldköveivel, a szociálpolitika régi/új útjainak kialakításával. A főbb témák között a társadalmi konfliktusok kialakulásának tényezői is szerepelnek.

Hangsúlyt helyezünk a települési kohézió javítását szolgáló politikákra; a pályázatok abszorpciójára, az innovációt támogató fejlesztésekre, prioritásokra. Külön kitérünk az esélyegyenlőség fejlesztését szolgáló közpolitikák hatásaira, a lehetséges szociálpolitikai települési válaszokra, kiútkeresési kísérletekre, az innovációs miliőre, valamint a társadalmi-térbeli hálózatokra.

Az Európai Unió kohéziós politikájának működése

Előadó : Dr. Nagy Henrietta, SZIE – GTK

A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az európai térszerkezet változásait és ezzel párhuzamosan az európai regionális/kohéziós politika cél- és eszközrendszerének alakulását. A képzés során a doktoranduszok betekintést kapnak a regionális politika történetébe, különös figyelmet fordítva a Római Szerződést követő időszakra. A tárgy célja bemutatni azt, hogy a folyamatosan változó európai térszerkezethez hogyan igyekezett illeszkedni a folyamatos reformokkal alakított politika. A tárgy célja továbbá, hogy áttekintse az Unió országainak regionális politikáját, operatív programjait, intézményrendszerét, illetve a politikák hatékonyságát, hatását az adott tagállam gazdasági és társadalmi fejlődésére, hiszen a tapasztalatok alapján számos tagállamban egyelőre nem sikerült megvalósítani a területi különbségek mérséklését, mely az elsőszámú prioritása az uniós szintű közösségi politikának.

 

magyar